Monoclick barátunk beszámolója
A buli előtt nagyjából egy héttel kaptam a meghívást Rob haveromtól, a szervezőtől. Kérdeztem a részletekről, de kicsit még homályos és szervezetlen volt, ami később sem lett sokkal jobb, de sodródtam az árral. Eljött a buli napja megérkeztünk este 8 körül a helyszínre a Candlestick parkhoz, ami egykor a 49ERS és a GIANTS stadionjainak adott otthont, mára már az elszegényedett réteg él itt több száz sátorban, lakókocsiban vagy saját autójában. Elég kiábrándító látvány, nem is szívesen szálltunk ki az autóból, de megláttunk egy baráti társaságot és az már egy jó jel volt (Rob meg sehol, telefonja kikapcsolva, fasza).
A parkból kinyúlik egy kis félsziget, aminek a végébe szervezték a bulit de ez a terület el van kerítve egy öreg fa kerítéssel, ahonnan nagyjából 15-20 perc séta a helyszín. A buli nem volt igazán legális, de ide még a rendőr sem jön ki szívesen, szóval miattuk nem kellett aggódni. A hangtechnikát, asztalokat, aggregátort, italokat kis kocsikon toltuk be, de igy is fordulni kellet 3x és nagyjából 2 óra volt, mire minden összeállt. Rob és Alci végül 2. körre értek oda és Alci is kapott egy ipari méretű hűtőtáskát útravalónak. Nem áradt nyugalom a szemeiből, de mondtam neki, hogy nem kell beszarni, majd szépen kialakul. Kipakoltunk a helyszínen, ami egy fákkal körbevett meseszép kis völgy volt, pazar kilátással az öbölre és Oakland éjszakai fényeire.
Mivel én kerültem be utoljára a line up-ba ezért nekem jutott az első szett, de így is hálás voltam, mert kb. 1.5 éve nem zenéltem már San Franciscoban. Laza breakekkel indítottam és az első pár track után mindenki elengedte a kezdeti izgalmat, feszültséget és bontottunk egy üveg Mezcalt. Az emberek szép lassan szivárogtak be a szigetre, előkerült pár ismerős arc és megjött a jó hangulat. Nem sokáig lehetett warm up zenékkel kábítani a népet, szóval hamar átugrottunk lépegetőbe, de nem is bántam. Volt pár electro, techno beütésű zeném, amit már rég el akartam sütni és egész jól vették.
Utánam Reed komám állt be zenélni, aki kicsit house-osabb témákat játszott, de jól passzolt az estéhez. Ekkor volt alkalmam kicsit jobban összespanolni Alcival, aki hihetetlen laza arc. Érdekes, hogy minden amerikai buliban keresi az európai arcokat, mert ők általában nincsenek széthullva és lehet rájuk számítani. Így keveredtünk mi is össze és végig dumáltuk Reed, Santi és Luis szettjeit, amik egyébként nagyon jók voltak és meg is jöttek az emberek rendesen. Sokat mesélt Svájcról, a turnéról és a pár hónapos kisfiáról Omarról. Mesélt arról, hogy az egykori Robsoulos megjelenése hozta neki az áttörést, amit az Apollonia kezdett el játszani és egy Ibizai nyaralás során Shonky épp az ő zenéjét pörgette egy buliban, majd felment hozzá a dj pultba és nagyon jól összehaverkodtak, így indult minden. Nagyon földre szállt srác és becsülöm, hogy ilyen sokra vitte.
Szóval, amikor ezt pár sör után mind elmesélte egyszer csak 2 óra lett és beállt zenélni. Nagyon dinamikus zenéket rakott, vette mindenki. Nem jellemző errefelé ez a vonal sajnos, de imádták. Én is! Nagyon sok új saját zenét játszott, szerintem a szettjének a fele csak saját zene volt. Nagyon jó energiák voltak a buliban. A szett vége felé már készültünk lelépni és mivel elég sötét volt a helyen, véletlenül megbotlottam egy kialló gyökérbe és berepültem a sörök közé, éppen csak nem találtam el Alcit. Szerencsére nem sokan látták, de azért jót röhögtünk rajta (Én személy szerint rég röhögtem már ilyen jót saját magamon 😀 ) Elbúcsúztunk az öregtől, sajnos másnap már LA-ben zenélt, igy nem volt idő közös ebédre.
Kifelé menet megálltunk Andrei haverommal az egyik bokornál kiengedni a Modelot és arra lettünk figyelmesek, hogy a kocsiknál egy jól öltözött flitteres ruhás csaj lépi át az egyébként nem túl magas kerítést, amiben megbotlott és annyira felmérgelte magát, hogy kirúgta az egyik lécet a bakancsával. Ekkor eszméltünk rá, hogy nem csaj volt, de ezen a környéken már semmin sem lepődik meg az ember. Azon a helyen már hiányzott pár darab a kerítésből és gondolt egyet, beugrott a furgonjába és áthajtott a kerítésen, mint egy akciófilmben. Gondolom nem volt kedve besétálni. Később kiderült, hogy az egyik helyi klub, a Monarch tulaja volt. Nem akarta kihagyni ezt a jó bulit.
Csak egy órát pörgettem a buliban, de azt felvettem, aki szívesen meghallgatná, az lentebb megtalálja.
Sziasztok!